Nemrég Olaszországban sikerült lencsevégre kapni a taljánok legújabb büszkeségét, a Ducati Hypermotard 1100-at. Helysz?ke miatt egészalakos fotót én nem tudtam készíteni, mindenesetre a gyári képeken a filigrán gép így néz ki oldalról.
Megéri elid?zni a részleteken! Gyönyör? az egyoldali hátsó leng?kar, a Marchesini 'Forged' feliratú Y-villás felni, a színtelen index, a karbon borítású Termignoni cs?pár, a szupermotós, de mégsem bokorugró design.
Minden porcikája olasz módra kifinomult, még az utaslábtartó sem olyan groteszk, mint általában a mai 600-as japán naked motorokon (pl. ER-6, GSR, Hornet). Térhálós a cs?váz, karbon a farokidom, a Hypermotard felirat pedig maga a tipográfiai orgazmus.
Karbon a bordásszíj burkolata, magnézium (szín??) a dekni. Még a diszkréten elhelyezett Shell Advance matrica is javít az összképen.
Kézvéd?be integrált színtelen indexek, behajtható tükrök.
A Brembo fékek radiálisan rögzítettek, az els? sárvéd? szintén karbonból készült, az oszlopnyi vastagságú fordított els? villaszárak pedig már-már MV Agusta magasságokba emelik a motort.
A hegyes, el?renyúló, viszont meglehet?sen m?anyag hatású orr-részen még faraghattak volna valamelyest a tervez?k.
Megint itt a míves hátsó leng?kar, a dupla kidörrent?, az Öhlins (küls? gáztartályos) hátsó rugóstag, valamint a hosszú, de mégis kényelmes hatású vezet?ülés.
Nekem bizony kéne ez a pillesúlyú örömmotor. Hogy a nemes összetev?kkel felszerelt Ducati valójában mennyire jól motorozható, azt Ruben Xaus nemrég
megmutatta. Nézzétek meg a képeket,
és
.