Attila írta,
1 óra 33 perckor,
Motor témakörben.
A Milestone.hu hasábjain néhanapján vendégmunkások írásai is megjelennek. Legutóbb Attila volt az, aki billentyűzetet ragadott és összefoglalta legfrissebb motorvásárlásának történetét. Fogadjátok szeretettel.

Egyet megtanultam vénségemre: soha ne mondd a legjobb csajnak sem, hogy te vagy és leszel az egyetlen, mert csalódni fog. Soha ne érezd ezt, vagy ha igen, ne hidd el, mert csalódni fogsz. És ez nem pesszimizmus, csak realizmus. Ismert az a mondás, hogy a legjobb nőt is unja valaki: az a Playboy cica, aki neked a főnyeremény, másnak csak használati tárgy, ami megkopik, s kidobják. Jó, jó, lehet, hogy én is guberálnék ebben a "kukában", de nem ez a jelen értekezés tárgya.

Adott ez a honlap, amely ilyen-olyan rendszerességgel frissül, külső megközelítésben akár színvonalasnak is lehetne nevezni, de ne tegyük: egyrészt a szerkesztője elbízná magát, másrészt a színvonal több tengelyen forog, s - jellemzően - a minőség az idegen tollforgatók műveire vezethető vissza :) Ezt most miért írtam? Mert pont ezen weblap a bizonyossága annak, hogy kifejtettem a Suzuki GSX 1.4 multifunkcionális zsenialitását, s érzékeltettem az idő múlásával szembeni kapcsolatom mumifikálódását a jelzett típussal. Mint tulajdonos, akkor valóban abban hittem, hogy a változás és változtatás, mint kényszer messze elkerül, s mindenben megtaláltam azt, amit kerestem. Ha kell szorgalmas háziasszony és kilométereken keresztül poroszkálós útitárs, ha kell vadmacska, aki kihozza a lovasából a maximumot a pályán (igen, tudom, ehhez nálam nem kell sok).

"Összefoglalva megtaláltam és megcsináltam magamnak azt a motort, amivel a leginkább elégedett lehetek, és ha valami, hát ez fontos. Kialakult bennem, hogy mire akarom a motort használni (túra és tempós kanyargás), s ezt sikerült úgy ötvözni, hogy nem a hirdetési újságokat nyálazom a következő nagy ő miatt." - Domán Attila, 2007. májusában

A vadmacska körmei kitörtek, a háziasszony pedig inkább már anyóssá változott: éreztem, hogy kell valami más, valami, amiért érdemes esténként lemenni a garázsba, s újra várni a tavaszt (megjegyzés: eddig egyszer vettem nyáron motort, négyszer télen). Furcsa volt az érzés, amivel nehezen barátkoztam meg: ismerem már magam annyira, hogy tudjam, ha egyszer eltöltött, onnan nincs visszaút. Persze próbáltam a racionalizmus eszközeit felsorakoztatni, de hiába. Nem számított, hogy a GSX 1.4 műszakilag és esztétikailag tökéletes, s a számomra fontos összes kiegészítővel fel van szerelve (dobozok, Goodridge fékcső, Lucas kiemelő, nyitott dobok, plexi, blokkvédő, stb.). Nem számított az érzés, ami akkor töltött el, amikor az azonos típussal rendelkező tulajdonosok összejövetelén lehettem, s nem számított a gondolat, hogy újra a magyar használtpiac hiénáival kell megküzdenem.

Akkor menjen - hangzott el a végső ítélet, s már csak vevőt kellett találni. Valljuk be, ez nem egyszerű feladat ma (sem), hiszen olcsón elkótyavetyélni nem akartam, drágán pedig vevőt nehéz találni. Futottak az internetes hirdetések, de meglehetősen alacsony érdeklődéssel. Azok is inkább a kiegészítők önálló megvásárlására fókuszáltak, amelytől természetesen elzárkóztam. Már javában októbert éltük, amikor az egyik ismerősömmel beszélgetve megtudtam, hogy cserélni akarja a gépezetét, s egy, az általam is becsült típusra, az XJR1300-ra. Mint tudjuk, az XJR és a GSX egy kaptafára készült, de a Suzuki jóval fejlettebb technikát pakolt a kerekek közé. Állapodjunk meg abban, hogy a meggyőzőerőm tombolt, amikor sikeresen vettem az első akadályt, s rávettem az illetőt, hogy ne ilyen típust akarjon, hanem konkrétan az enyémet. Az első próba után elég volt a srác arcára néznem, s tudtam, hogy előttem áll a VEVő. Gyorsan (értsd 1-2 nap), korrektül (értsd drágán) lerendeztük, s ott álltam motortalanul, viszont a célegyenesben. Már csak az új IGAZIT kellett megtalálni az alábbi szempontok szerint:

- legyen japán,
- legyen vagy öreg, jó állapotú és német import (erről később), vagy
- fiatal (nem új), sérülésektől mentes,
- legyen burkolt,
- lehetőleg könnyű és gyors.

A fenti anomáliára adom meg a választ először: mivel a munkám miatt jóval kevesebbet motorozom, mint szeretnék, ezért felmerült a racionalitás olyan foka, hogy veszek a németeknél egy olcsó, de tipp-topp gépet (FJ 1200, ZZR 1100), ami már szinte nem amortizálódik, beteszem a sarokba, s néha előveszem. Erről hamar letettem, hiszen - őszintén szólva - megszoktam a modern futóművet, a mai dizájnt, s nem vagyok biztos benne, hogy egy 20 éves FJ adta volna a nyergében azt az érzést, amit megtett hét évvel ezelőtt.

Akkor szortírozzunk a fenti kitételekkel:

- Blackbird: tetszik, de már '97 óta a piacon van. Egy jó állapotú tízéves darab hozza egy-két leharcolt idei példány kinézetét. A vonalvezetése kiemelten tetszett, a fékekről csak jókat hallottam. Egy dolog miatt hamar kikerült a képből: még a GSX előtti ZZR 1100 vételekor állt a kereskedésben egy XX, amit azért nem vettem meg, mert nem fért el a lábam kényelmesen a tanknál. Mivel azóta nem lettem kisebb, ezért azzal a ténnyel együtt, hogy minek vegyek egy olyat, amit már 5 éve is birtokolhattam volna, gyorsan léptem tovább.
- Hayabusa: mindig tetszett. Nem csak a körülötte lévő mítosz, hanem a formája miatt is. Bomba blokk és futómű, s a tesztelők szerinti sz.r fékek. Ez különösen nem érdekelt, hiszen szeretek bizonyos dolgokról magam meggyőződni.
- ZX-12R: az ász. Már a GSX beszerzésekor ez volt az álom, de akkor nem mertem megvenni. Hibátlan külső, bomba fék, blokk és minden. Persze sokat fogyaszt (hajtva többet, mint a Busa), eszi a gumit és a láncot.

Akkor neki a piacnak. Felsorolom a legérdekesebb vételi lehetőségeket, a teljesség igénye nélkül:

- Hayabusa eladó, tipp-topp a képen, baráti az ár. Telefon után irány vidék. A motor szalonban áll, a kereskedő nagyon készséges. Figyelem! Első jellemző trükk: a motor egy ismerőséé, ismeri a gépet és a tulajt, aki egy negyvenes, túrázós alkat. Figyelem! Második jellemző trükk: mindenki csak túrázik, s különben is nem ő használta, hanem a nagyfater, aki ezzel járt boltba, de odáig is csak tolta, persze garázsban állt, mindig szervizelték és simogatták. A járgány szép képet mutatott, főleg a Yoshi csövekkel. Kicsit ellentmondásos a túrázós negyvenes alkathoz, de hátha élt-halt a hangért is. Nem vagyok szerelő, de sikerült ipari mennyiségben gumipernyét találnom a lengőkaron. Válasz: ja, hát a kopott gumit mindenki lemaxeli! Kérem a szervizkönyvet, természetesen van, csak nem hihető: a jármű kezdeti éveiben egyetlen cégnél szervizelték (és pecsételték), majd szünet, s az eladás előtt (követve az előző kilométert) jött egy új dealer. Kérdés: miért viszi valaki pont eladás előtt máshova, de még inkább, miért van az, hogy az első négy hónap alatt többet nyomtak bele, mint az utolsó két évben együtt? Szerintem egyszerűen nem pecsételtek, csak (jobb esetben) megvolt a javítás és kész. Stornó.

- ZX-12R eladó, kereskedésből. Akra rendszer, képen tipp-topp, drága kiegészítőkkel. Élőben kicsit hiányos az idom itt-ott, s azért nincs rajta szinte semmi gyári - kilógó - alkatrész (lábtartó, stb.), mert ropira törték. Szépen szól és van bizalom az előző, magyar felhasználóban, de nem ekkora. Stornó.

- Hayabusa, kereskedés, telefon. Én: Hello! Érdeklődnék a Hayabusa iránt. ő: Jaja, megvan. Haverok vették töröttem, megjavították, de nem tudják eladni. Eladáskor 2,2 volt az indulója, most megkaphatod 1,69-ért! De jó nekem, spórolható hat kilót, stornó. Figyelem! Harmadik jellemző trükk: minden motor csak eldőlt a garázsban, tankoláskor, s a tulajdonos annyira nem tud megbékélni a három (láthatatlan) karistolással, hogy megfújatja az egészet.

- ZX-12R, magánszemélytől. Fekete, képen oké. Az eladó érdeklődésemre elmondja, hogy a motort újonnan vette, s külföldről hozták be. Hamar rájövök, hogy ezt a gépet én élőben láttam, s valóban új volt, de sérülten került be az országba. Hosszas beszélgetésünkkor megtudom, hogy a motor karcmentes, minden oké. Jó, de tuti nem volt sérülése? Ja, igen, egyszer kiegyenesítettem egy kanyart, de mindent megjavítottak. Kösz, stornó.

- Hayabusa, magánszemélytől. Szép, jó, mehet a telefon. Sérülés? Nincs, karcmentes. A fentiekből tanulva: de VOLT rajta sérülés? Ja, igen, törötten vettem, de most sérülésmentesen szép és jó. Köszi, stornó.

- ZX-12R, kereskedésből. A korához képest hihetetlenül kevés benne a kilométer. Telefon: Minden oké rajta, csodás, még egy új gumit is adunk hozzá. Kérdés: miért kell rá 2,500 km után új? Mert mi rendesek vagyunk, s a gyári típus szar minőségű. Ilyen kereskedő létezik? Akkor nem tudtam meg, mert az ár túlságosan magas volt. A fentiekhez hasonló egyeztetések után tágítottam az árelképzelésemet, s ismételten bejelentkeztem ez utóbbi kereskedéshez. Telefon: Megvan még? Egy másik eladó: Meg. Beugrató kérdés: Miért adtok rá új gumit? Válasz: Mert a tulaj kinyírta. Tudod, volt már neki egy-két megölt motorja, keni-vágja hogy kell tépni a száját a vasnak. Részemről: Csend. Eladó észbe kap: ...de csak a bejáratás után! Fasza, na nyomjuk tovább. Sérülés (tudom az előző eladótól, hogy nincs rajta, de a kisördög nem alszik). Csak a fejidomot és az oldalidomot fényeztük, mivel egy bemutató alkalmával (biztos a bejáratás után) eldobták. Köszi, stornó.

Írhatnék még legalább húsz esetet, amikor lementem az ország másik végébe feleslegesen (vagy amikor a hirdetéshez csatolt képről kiderült, hogy nem is az eladandó járművet mutatta), de nem teszem. Elég volt akkor megélnem, most forduljunk a végső, a győztes eladó felé, s álljon itt a történtünk. Annyit újra megtanultam, hogy függetlenül az eladásra kínált moci korától, nagyon észnél kell lenni, mert többen csapnak be, mint akik becsületesek.

A cikk folytatása itt olvasható.



Hozzászólások
Roland mondta [2007.12.14. 1 óra 42 perckor]:

Panamák... Emlékezzünk vissza, hogy nekem is milyen élményeim voltak az R6 vásárlás során: http://www.milestone.hu/ind...
Zibbó mondta [2007.12.14. 10 óra 56 perckor]:

Most mondjátok meg őszintén: hát nem lenne sokkal unalmasabb ezek nélkül a panamák nélkül ? Úgy értem, eddig senkit nem ért panama-kár, viszont rengeteg "hülyeség-élménnyel" lettünk gazdagabbak, amiken még nagypapa korban is röhögni fogunk, vagyis Dolce Vita :)
Ádám mondta [2007.12.14. 11 óra 37 perckor]:

Szerintem ezek a dolgok a realitást szem előtt tartva nem annyira különlegesek, nincs min annyira csodálkozni.
Első körben: Magyarországon vagyunk.
Második körben nem véletlen drágább egy nulla km-es vas, és révén kétkerekűekről van szó, a sérülés is könyebben következik be mint pl egy autónál.
Akinek hibátlan moci kell az fáradjon be egy kereskedésbe és vegyen egy vadiújat. Az a tuti. Annyi gebasz előfordulhat egy motor élete során, hogy végiggondolni is fárasztó lenne. A használt gép vásárlás jár egyfajta rizikóval, ami kiszűrhetetlen. Ha valaki költ a javításra és hozzábbértők javítják, szinte minden sérülést úgy ellehet tüntetni hogy egy óra nézegetés után sem jössz rá, a blokkba nem láthatsz bele.
Ez van, megszoksz vagy megszöksz. (Avagy veszel egy még idei új 2007-es vasat nagyobb engedménnyel kereskedésben)
Domi mondta [2007.12.14. 20 óra 35 perckor]:

A fenti jogos, persze, ha zavar az 1-2 karc, akkor megyek és veszek egyet a kereskedésben. A probléma ott kezdődik, hogy Magyarisztánban (tisztelet a kivételnek) nem "divat" az igazság feltárása. Amikor elkészülök a 2. résszel ott kifejtem, hogy miért vettem egy olyan vasat a végén, aminek látható, s nem javított sérülései voltam. Üdv:
Domi




Ha mondandód van...

Tagként kell belépned ahhoz, hogy hozzászólhass a bloghoz.