Roland írta,
17 óra 55 perckor,
Ring témakörben.
Mostanság ritkán jutok el oda, hogy írni tudjak a honlapra. Ez a kisebbik baj. A nagyobbik baj, hogy közel egy hónapja ültem utoljára motoron. Akkor egy Rovinj melletti, tengerparti kisvárost látogattam meg egy céges focikupa alkalmából. Az oda-vissza táv monotonitásáért az Isztria hosszú, nyújtott kanyarjai kárpótoltak. Hazaérve úgy gondoltam, hogy egész jól összenőttem a motorral, és rájöttem arra is, hogyan tudom habtestem (190cm!) összehajtogatni az R6-on úgy, hogy az a hosszabb utakon is elviselhető legyen. Pár nappal később, a munka után még egy Páty-Dobogókő-Csobánka túrára is futotta, ekkor Attilával gyűjtöttük a bogarakat. Színtiszta élvezet volt az is, leszámítva, hogy ismét tudomásul kellett vennem: az este beköszöntével rohamosan romlik a látásom.

Aztán jött egy hét munka, majd egy pár napos agytágítás Varsóban (ami fővároshoz képest meglepően csúnyácska), Öcsi haverom esküvője, két hét nyaralás nagyrészt a francia riviérán (sajnos nem motorral), ezután - a változatosság kedvéért - ismét egy hét munka, hétvégén pedig Zsolti bácsiék házasságkötése.

Kiesett tehát egy hónap motorozásilag. Amikor szombat reggel Kovax társaságában kigurultunk a gariból, még nem tűnt fel semmi. Budapestről kiérve a Pilisben azonban minden előjött. Össze-vissza kanyarogtam, nem volt jó sem a testtartásom, sem a gázkezelésem, vagy túlfékeztem magam, vagy a kanyarban kellett beleállítanom, stb., stb. Hogy hová tűnt az a harmónia, ami Horvátország után még megvolt...?

Visegrádnál benyomtam egy hagymás rántottát meg egy kávét, aztán továbbgurultunk. Budapestig (főleg Szentendre területén) több necces helyzet is adódott, szerencsémre egyikből sem lett komoly baj. De éreztem, hogy nagyon szögletes a dolog. És ez az érzés megmaradt egészen addig, amíg 100 kilométerrel arrébb, Törtelen le nem tettem a motort.

Másnap elgurultam a kecskeméti go-kart pályára (ahol még pár napig ingyen lehet kipróbálni a friss aszfaltot). Az átépítés előtt ugye ez a pálya borzalmasan ette a gumit, egy nap motorozás simán elfogyasztotta a futófelület felét, a menetek végén borsónyi gumók figyeltek a gumma szélén. Tegnap viszont máshogy történt.

Este hat körül érkeztem a pályára. Azt gondoltam, talán már nem is lesz nyitva a "kecsóring". Meglepetésemre közel harminc motoros volt még a pályán és a parkolóban együttvéve. Robogósok, huszonötösök, szpídesek és szupermotósok voltak aznap kíváncsiak a friss útfelületre. Én is mentem vagy kétszer húsz percet, már csak a miheztartás végett.

Az elején pár körig csak a gumikat melegítettem és figyelgettem az új aszfaltot. A sötét színű burkolat engem a kakucsi pályára emlékeztetett, annyi különbséggel, hogy itt nem láttam port, vagy egyéb szennyeződést az íveken. Mivel a tempót nem igazán akartam forszírozni, az aszfalt tapadósságáról nincs használható tapasztalatom. Nekem nem csúszott meg, viszont egy Tuono gazdája - elmondása szerint - egyszer a tankra ült vissza egy high-side kezdemény után. őt ez annyira nem zavarta, állítólag az ezres géppel az utcán is gyakran keresztbe' közlekedik. A lassabb tempót nálam egyébként a kissé már kopottas hátsó Michelin Power okozta, ami ugye engem "egyszer már átb@szott".

Ezzel a visszafogott tempóval arra voltam jó, hogy megelőztem néhány robogóst, meg egy lányt egy 250-es Banditon. Gondoltam, ha majd felkerül hátra is a Sportmaxx GP (elöl most ez van), és visszatekerem a futóművet keményre, na akkor majd lehet jobban faragni a köridőkből. Addig marad az ismerkedés az egyébként rendkívül barátságos pályával. Volt kint egy srác, aki a fáradtság miatt kiegyenesített egy balos kanyart, és így a kerítésoszloppal tesztelte az R6-os karvalyorrának keménységét. Caution! Egy helyi "Vida Tibi" hasonmás szerint van egy teknő a kecskeméti pályán (a célra fordító egyenes előtt), amin hajlamos megcsúszni a kerék. Ezt én nem éreztem, viszont a célegyenes utáni hatodik kanyar előtti lépcsőt már igen. Ez - ha számítasz rá - egyáltalán nem zavaró.

Szóval köridőt ezúttal nem faragtam, viszont az egy hónap alatt berozsdásodott technikámat valamelyest fel tudtam javítani, így a végére egész gömbölyűen ment a dolog. A kecskeméti go-kart pályán most egyébként Bor Tamás az illetékes (a jó öreg Tibi bá' már nincs ott), díjakkal és nyitvatartással kapcsolatban Tamást kell keresni a 30/554-3054 számon.

Budapestre Törtel érintésével jöttem vissza. Az éjszakai út ismét nem a motorozás biztonságosságáról győzött meg, így ezt - amikor csak tehetem - a jövőben is kerülni fogom (elsősorban a fáradt vasárnapi autósok, a szuicid hajlamú kutyák, macskák, stb. miatt).



Hozzászólások
Zé a darázs mondta [2007.07.31. 17 óra 12 perckor]:

Köszi a beszámolót. Biztos jó lett a pálya már csak egy halkan döngicsélő sárga-fekete lódarázs hiányzik róla...reméljük már nem sokáig.




Ha mondandód van...

Tagként kell belépned ahhoz, hogy hozzászólhass a bloghoz.